#‎KeepFightingJules‬ ‪#‎ForzaJules‬

                                           #‎KeepFightingJules‬ ‪#‎ForzaJules‬

Élet vagy halál?

 Érthetetlen, ami ma történt. Döbbent és reménykedés  tölti be a  mai napot. Egy újabb felfoghatatlan baleset és mi újból aggódhatunk egy tehetséges pilótáért. Ma mindenki egy emberért szorít. 

#‎KeepFightingJules‬ ‪#‎ForzaJules‬

Több mint 60 éve kezdődött el a ma már milliókat vonzó sport. A hosszú ideje annak is, hogy elsőnek ültek be tehetségesebbnél tehetségesebb pilóták a szélvészgyors versenygépükbe és eszméletlen sebességgel száguldoztak végig ma már történelmi jelentőségű versenypályákon. SPA, MONZA, MONACO, SILVERSTONE néhány helyszín azok közül ahol már 1950 óta felbőgnek a motorok, a pilóták pedig egymással versengve róják a köröket.

A Forma1 soha sem volt veszélytelen vállalkozás, Sem ma, sem akkor nem lehettek biztonságba a pilóták.  A Forma 1-ben és ugyanúgy, mint a több technikai sportban soha nem szűnik meg a veszély helyzete. Hiába a sok biztonsági előírás, szabály, amikor az ember 300 km/h körül sebességgel száguldozik olykor csak néhány centiméter a betonfalaktól. Ott nincs biztonság!

A sportban nem ismeretlen a halál fogalma sem, azonban még mai napig egy egész világot megdöbbentenek az értelmetlen halálesetek. A F1 43 rendkívüli hőse, akiket megilleti e jelző használata, hiszen Ők, azok a pilóták, akik e sport áldozataivá váltak. Mindegyikük jól tudta, ebben a sportban nincs biztonság, de feláldoztak mindent azért az érzésért, amit számukra a versengés nyújtott. Az utolsó megrázó esemény 1994-ben történt, amely a köztudatba  a „F1 fekete hétvégéjeként” került be .Roland Ratzenberger , Ayrton Senna . A F1 utolsó hősei ,akik  életükkel fizetek a szenvedélyüknek. Én nem tudathatom milyen végignézni egy remek pilóta halálát, hiszen akkor még pár hetesen feküdtem egy kiságyban. De azt jól tudom, soha nem is szeretném megtudni milyen érzés lehet.

2014-et írunk, a technika a tetőfokán, azonban még mindig nem múlt el a veszély. Talán soha semmilyen technikai vívmány, újítás nem űzheti el a bizonytalanságot. Elég csak a súlyosabb balesetekre gondolni, nincs arra biztosítás, hogy valamelyik kimenetele ne legyen halálos. Felipe Massa 2009-es hungaroringi vagy éppen Jules Bianchi mostani érthetetlen és szerencsétlen balesete az élő példa hogy sohasem tudjuk hogyan és mikor csap le újra halál. Csak centik és ma már nincsenek köztünk a tehetséges pilóták.

Egy baleset esélye, egy pilóta tragikus halála legyen szó bármilyen autósportról mindig is jelen lesz. A versenyzők pedig nagyon is jól tudják, hogy egy-egy versenyen nem csak az ellenséggel kell megküzdeniük, mert mindegyikük legnagyobb ellenfele a BIZONYTALANSÁG és a VESZÉLY.

„Egy különös dolog, amit a Forma-1 nyújt neked, hogy tudod, mindig veszélynek vagy kitéve. A sebesülés veszélye, a halál veszélye. Ez az életed részét képezi, és neked mindkét arcodat, a szakértőt is és a rideg magatartást is el kell dobnod magadtól. És én túlságosan szeretem ahhoz, hogy eldobjam magamtól.”

Elveszve…

HULLÁMVÖLGYEK alkotják az életet. Egyszer fent, egyszer lent. Ebbe a rendszerbe nincs beleszólásod. Megpróbálhatod elviselhetővé tenni, de ha egyszer belekerülsz a szakadékba, onnan csak hatalmas harc árán szabadulhatsz.

Hónapok óta érzem, hogy egy nagyon hosszú hullámvölgybe kerültem. Többször nekifutottam már, hogy újra kezdjem, és az elejétől építem fel mindazt, ami elveszett. Viszont valahányszor belekezdtem újra a szakadék alján találom magam. Én sem értem miért ilyen nehéz. Gyakran van olyan érzésem, hogy már nem hajt előre semmi. MEGREKEDTEM. Ez az igazság.

 Hiába az életed része, imádod csinálni, akkor is érezheted úgy, hogy időre van szükséged. Mennyire? Ne kérdezzétek. Mert még én magam se tudom.

Ez a patthelyzet nagyon jellemző a Forma 1 jelenlegi szezonjára is. A hosszú évek alatt nagyon ritkán csalódtam ekkorát. Újítások sokasága (új szabályok, autók, motorok) Mégis mi lett belőle? A nagy semmi. Kíváncsi lennék ki rágta le a körmét idegességében ebben a szezonban vagy ki ült le úgy a TV elé, hogy már nem fér a bőrébe, annyira várta a hétvégét?

Nem a Mercedes ellen kampányolok. A házi csatát igen sok érdekességet rejt. Lewis Hamilton és Nico Rosberg küzdelme még csak most kezdődik. A harc pedig kiélezettebb, mint valaha. Miért? Mert egy barátság is múlhat rajta, ha eddig nem dőlt már romba. Tudjuk azonban, hogy a pályán nincs barátság csak kőkemény harc. Ez az egy biztos.

Olyan sok mindenről írhatnék, de csak kavarognak bennem a dolgok és olyan nehéz mindezt szavakba önteni. Kimi és a Ferrari újbóli egymásra találásának hatalmas kudarcáról, vagy éppen a Red Bull visszaeséséről. Hol van a négyszeres világbajnok Sebastian Vettel, aki tavaly zsinórban 9 futamot zsebelt be. Hol vannak a szuper tehetségeknek kikiáltott újoncok?

Csalódások, kiábrándultság, de a remény él. A reménykedés, hogy a csapatok képesek tovább lépni. A pilótáknak sikerül alkalmazkodniuk.

A szezon vége felé kicsit felbolydult a F1 közege, sok a találgatás és úgy érzem még nagyobb az elvárás, mint idén volt. Miért? A válasz nagyon egyszerű. Egy ilyen szezon után minden rajongó abban reménykedik, hogy jövőre visszakaphatják azt a F1-et, amelyet imádnak, amelynek megvan a maga pikantériája, amelyet lehet élvezni, és amely mindig tartogat meglepetéseket. Erre várunk, úgyhogy a feladat adott. A kérdés csak az, hogy mindezt sikerül-e teljesíteni.

Európa háttérben

Politika, pénz, növekvő elvárások és egy állandóan fejlődő sportág. Naponta köttetnek a világ vállalatai között megállapodások és üzletek. A Forma 1 fényűző világa sem maradhat ki a körforgásából. Ámulattal figyeljük évről évre az újabb és újabb pályák debütálását. Már nem csak a csapatok és a pilóták versengnek egymással. Helyszínek rivalizálnak, hogy melyikük képes nagyobbat robbantani egy versenyhétvége alatt.

Európa vagy a fejlődő kontinensek ígérik a jobb befektetést?

Történelmi pályák, amelyeken már több mint 50 éve róják a köröket gyorsabbnál gyorsabb versenygépek. Mindenki ismeri az olyan helyszíneket, mint Monaco, Silverstone, Monza és Spa. Versenypályák melyek már inkább antikváriumi darabok közé sorolhatunk. Pályák, melyeknek szerepük csökken, helyzetük pedig egyre kilátástalanabbá válik, annak ellenére, hogy milliók rajonganak ezekért az igazi helyszínekért. A versenyzők és a szakértők többség is állítja, ezek az igazi VERSENYPÁLYÁK, itt igazán izgalmas egy kör.

Hasonlítsuk csak össze egy európai és egy ázsiai futamot. Milyen különbségek is tárulnak a szemünk elé?

A fényűzés és a csillogás régóta elengedhetetlen részét képzi a F1 világának. Nézzük csak meg a szingapúri vagy a Yas Marinai pályát. Első ránézésre egy csillogó ékszerdoboz jut eszünkbe róluk. Mindenhonnan a ragyogás, tündöklés tükröződik. Drága szállodák, sztárok megszámlálhatatlan tárháza. Ez a fényűzés varázs. Egy szurkolónak azonban tényleg erre van szüksége, hogy előre megrajzolt pályákon egy kétórás eseménytelen versenyt kövessen végig lehetetlen időpontokban? Ha nem is a rajongóknak, de a sport hírnevének és világának szükség van rá. Egy újabb reklámra a nagyvilágban.

Sokat vitatott kérdés továbbá, hogy megéri-e az európai futamokat kiszorítani a F1 repertoárjából. Érdemes egy biztos rajongói közönséget felváltani a bizonytalannal? Minden esetben ragaszkodni kell egy tervhez? Gondoljunk csak Bahrein jelenlegi helyzetére. Tényleg mindent megér egy felbolydult, lázadókkal teli országban futamot rendezni? A kockáztatás iránya kétféle lehet. Hatalmas bukás és kudarc, kidobott milliókkal és elpazarolt lehetőségekkel vagy egy hatalmas nyereség esélye. Hiszen sikeres üzletek esetén újabb országban nyílik meg egy kapu a F1 kedvelői számára. Egy kettős játszma a F1-en belül.  A maradás, de a haladás is kockázatos tényezőnek bizonyulhat.

Meglátásom szerint a legkedvezőbb lépésnek egy egyensúly felállítása bizonyulna Európa és az azon kívüli országok között. Végülis értelmetlen lenne eldobni a F1 őshazáját a fényűzés Mekkája miatt. Az örökös huzavonák és harcok pedig csak romláshoz vezetnek és ártanának ennek a tökéletes világnak, mely már 1950 óta fenn áll.  Így a megoldás mindenesetben a KOMPROMISSZUM.