2013. augusztus 24., szombat

Mérföldkő



 Egy év nagy idő, minden tekintetben. Hosszúnak tűnik kimondva, de átélni annál rövidebb.

Az ember mindig tervez, és csak ritkán valósítja meg is. Viszont egy éve nekem valamit sikerült létrehoznom. Akkor még nem tudtam mi lesz belőle és egyáltalán mit is akarok én ettől az egésztől. 

Az írás számomra mindig is sokat jelentett. Kiadni magadból az érzéseket, problémákat, vágyakat, gondokat, úgy hogy továbbra is titkok maradjanak. Az írás sok mindenre megtanítja az embert, sok mindent ad és sok mindent elvesz. Mégis ahogyan itt ülök és letekintek az előttem lévő betűkre, amit nagyban csapkodok a klaviatúrámhoz passzoló körömlakkal kifestett ujjaimmal és jóleső érzés ölel körben. Háttérben a legújabb kedvencem adja az alaphangulatot és a külvilág pillanatok alatt megszűnik. A gondolataim sorra kellenek életre. Ez a világ, amibe belecsöppentem és már soha nem szeretném itt hagyni.

Mikor megírtam az első kis szösszenetemet, hiszen én csak így nevezem őket. Fogalmam sem volt miért is született meg és mit is akkor kezdeni vele. Ekkor már belecsöppentem a blogok világába, de csak, mint olvasó. A fejembe sokszor megszületett a gondolat én miért ne írhatnék, és miért ne hozhatnék létre egyet. Egy saját oldalt, ami az enyém és engem képvisel. Végül augusztus 24-én útjának indítottam. Istenem ez már egy éve!!!! Rohan az idő!!

Valami elkezdődött. Talán nem is találhattam volna jobb címet az első kis szösszenetemnek, de ha egyszer minden ott, akkor kezdődött el. 

Nem egy szokványos blog, nincsenek történeteim, nincsenek kritikáim. Csak én vagyok és a Forma 1. Amikor elkezdtem nem csak azokra a tényszerű dolgokra akartam támaszkodni, amit bárki elolvashat az interneten vagy az újságban. Létre akartam hozni egy különleges dolgot. Úgy érzem sikerült. Hiszen ez EGY KÜLÖNLEGES SZENVEDÉLY.

Miért ez a cím?? Mert nem sablonos és mindent kifejez, amit ez a sport számomra nyújt, hiszen a Forma 1 egy különleges autósport, ami 9 éve a szenvedélyem. 

Mikor posztoltam az legeslegelső írásomat, nem foglalkoztatott, hogy valaki veszi-e a fáradtságot és elolvassa. Akkor még csak egy dolognak számított a sok közül, de mára már többé nőtte ki magát. Ma már méltó helyen szerepel az életemben. Sokáig havonta csak egy posztom volt, de mára ez is megváltozott. Rengeteg ötletem született az elmúlt időszakban. Ilyen a rajongó szemszög és a csapatok nagyító alatt sorozatocska, amit imádtam csinálni. Viszont a háttérben készülnek a további tervek. A Forma 1 mindig tartogat újabb és újabb megírandó, és elgondolkodató dolgokat, amit szívesen boncolgatok én is, egy kicsit máshogy, egy rajongó szemszögéből.

Végtelenül boldog vagyok, mert a bloggal nagyon sok mindent kaptam. Szeretném megköszönni Alexának az állandó kommentjeit és ezen felül jobban is megismerhettük egymást. Nagyszerű lányra találtam, aki ugyanúgy rajong ezért a sportért, mint én. 

Köszönöm azoknak is, aki elolvassák, vagy néha belenéznek, mi a franc is történik itt. Nem fogok statisztikai adatokkal jönni, ez nem a számok világa. Ez itt egy különleges szenvedélynek a tárháza, azé a sporté, mely egyesek számára egy igaz szerelmet és egy fantasztikus világot jelent.

Akkor hát Boldog Születésnapot, kicsi blogocskám!!! A hétvégén pedig mindenki szurkoljon az ő kedvencének!!

2013. augusztus 10., szombat

Korlátok fogságában…



 „Nem követtem a szabályokat. Én írom őket”

Mindenki más és mindenki másfajta vehemenciával és tulajdonsággal rendelkezik. A barátaidnak, az ismerőseidnek és a körülötted lévőknek mindezt el kell viselni és meg kell tanulni élni a különböző személyiségjegyekkel. A baj akkor kezdődik, ha híres vagy. A média olykor kegyetlen világában nehéz úgy élni a mindennapi életedet, hogy nem kerülj egy-egy bulvárlap kereszttüzébe. 
A F1-es pilóták többsége olyan hétköznapi ember, mint te vagy én. Nem kedvelik a felhajtásokat, ha tehetik meghúzódnak a háttérben, kerülik a nyilvánosságot 

Az utóbbi időben egyre többen hangoztatják, hogy eltűnnek az egyéniségek a Forma 1 világából. Ma már nagyon kevés olyan pilóta van, aki a versenyzésen kívül valami olyan plusszal rendelkezik, amitől egyedivé válik, és nem olvad be a tömegbe. Az általános felállás: pilóta plusz egy versenygép, egy verseny. Néhány kiemelkedő teljesítmény és pont. A többségről ez mondható el.

Hol vannak a 70-es 80-es évekhez hasonló egyéniségek. Elég csak James Huntra, Keke Rosbergre vagy Niki Laudára gondolni. Pilóták, akik megtehették, hogy káromkodjanak, vagy akár a dobogón rágyújtsanak egy szál cigarettára. 

MIÉRT  NEM  LÁTUNK  MANAPSÁG  ILYET?

A válsz nagyon egyszerű. A mai F1 már egy nagyon összetett politikai és médiai háttérrel bír. A kisfiúk és talán kislányok, amikor leülnek megnézni egy futamot, példaképeket látnak a képernyőn. Lehetetlenség egy két csúnya szó, hiszen a pilótáknak példát kell állítani.
 
Az évek múltával azonban ezzel csak azt érik el, hogy teljesen eltörlik a sportág egyéniségeit, akiket hiába nem szeretnek, mindenki tudja a nevüket. Olyan karakterek, akik egy pluszt szolgáltatnak a médiának és a rajongóknak, s talán éppen azért szeretik őket több millióan, mert nem állnak be a sorba és válnak jelentéktelen szürke pilótákká.
Hozhatnak a felviteli szervek különböző korlátozásokat, szigorításokat. A F1–ben ha nem is megszámlálhatatlan, de egy-két egyéniség biztos lesz. Elég csak a jelenlegi mezőnyből Kimi Räikkönenre vagy Sebastian Vettelre gondolni. Két különböző személyiség, akik mégis kiegészítik egymást és akarva és akaratlanul valahol botrányt okoznak

Abu –Dhabi pódiumán a két pilóta nyilatkozata nem éppen volt szalonképes. Gondoljunk csak a végigröhögött sajtótájékoztatókra. Talán a FIA gálára, amely leginkább kiverte a biztosítékot. Sebastian majdnem lekésette, míg Kimi a protokollt lesz*rv hagyományos szmoking fehér ing helyett egy fekete ingben ráadásul nyakkendő nélkül jelent meg, de kit érdekelnek ezek a kihágások, hiszen pont ezért szeretjük őket.
 
Lewis Hamilton sem skatulyázható be az átlagos szóval. amióta megszabadult a McLaren szigorú szabályitól, úgy éli az életét, ahogyan neki jó. Rapper ismerősök, bulizás, és pénzköltés. Nem egy tipikus pilóta ő sem az egyszer biztos.
 
Ők ilyenek és ilyenek is fognak maradni. Hasztalan munkának minősülne megváltoztatni őket. S talán felesleges próbálkozásnak is minősülne. Hiszen egyéniségük még színesebbé varázsolja a F1 világát.