Valami elkezdődött........

2005.május 29.

Sosem kedveltem előtte ezt a sportot, de ezen a napon elkezdődött valami új. Ültem a televízió előtt és átszellemülve néztem a sorsdöntő utolsó köröket. Szurkoltam egy addig nem igazán ismert személynek. Aznap valami olyat láttam meg e rendkívüli férfiban, amit szavakkal nem lehet tökéletesen kifejezni. Talán végtelen önuralom, fegyelem és higgadtság jellemezte akkor, amikor már mindenki tudta, hogy nagy a baj. A jellegzetes mondat, ami aznap hangzott el a szájából "Bejössz kereket cserélni?"  "NEM, még valami?"

Ez Ő, aki soha nem adja fel, Őt csak a technika tudja megállásra kényszeríteni. Sajnos e napon  nem volt elég erős ahhoz, hogy felülkerekedjen a technológián és  talán a sorson.

Egy kör volt még hátra, lélegzett fojtva vártam a kockás zászlót, de a futamon nem Őt intették le elsőként. Vége, ennyi. Aznap az a verseny nem az övé volt.  58 körön keresztül küzdött a győzelemért, de az utolsó kör mindent elvett tőle. A győzelem pedig az legnagyobb ellenfél kezében landolt. Kérdezhetjük, hogy hol ebben az igazság? Feltehetőleg választ  nem kapunk. Valamiért a sors ezt szánta számára. Ő elfogadta, mert el kellett fogadnia. Ám egyvalami biztos Ő nem hátrált meg, küzdött és erősebb lett bárkinél, mert Ő már megtanult egy nagyon nehéz feladatott, hogy néha VESZÍTENI is kell.

Talán a különös természete, talán a hatalmas akaratereje vagy érdekes  kisugárzás ösztönzött arra, hogy jobban megismerjem Őt.

Akkor ott, abban az órában és abban a percben megszületett számomra egy szenvedély, amely ma már életem része és talán nehezen is tudnék nélküle létezni. Ma már tudom, mi éltet több millió embert, ma már nekem is van egy személy, akit tisztelhetek, akit félthetek, és akiért rajonghatok.




Ám semmi se olyan egyszerű, mint ahogy azt elképzeljük. Minden célhoz egy rögös és nehéz út vezet. Egy szenvedélynek is harcolnia kell a megérdemelt helyért.....