Merry Xmas!!!

❄️ Kívánok mindenkinek Kellemes Karácsony Ünnepeket! ❄️

Yes, yes, yes......!!!!!!!!!!!

Amikor elkezdtem írni és létrehoztam ezt a blogot, álmomban nem gondoltam volna, hogy ma itt tartunk. Az kezdetleges félelmeim miatt nem is nagyon akartam mindenhol reklámozni az oldalam. Jól tudtam, hogy egy újszerűt alkottam, amit nem érthet meg elsőre mindenki. Viszont teltek-múltak a hónapok és minden felfele ível. Olvasókra leltem, olyan személyekre, akiknek csak köszönettel tartozom. Bátorítottak, kitartottak mellettem és olvassák az én ki szösszeneteimet.

Úgy érzem, most sikerült nagyot alkotnom. Jött egy lehetőség és én éltem vele. Ennek köszönhetően, abban a megtiszteltetésben lett részem, hogy az egyik írásom kikerülhetett az egyik legtöbb rajongóval rendelkező Kimis oldalra. Számomra ez nagy elismerés és most boldogabb vagyok ,mint valaha :DDD Viszont mindez ennek a blognak és az támogatóimnak köszönhetem.

Rajongói szemmel: Kimi Räikkönen
Hadiállapot- a Lotus és Kimi csatája

Kétes érzelmek

Mindig szeretek megmaradni egy OBJEKTÍV nézőpontban és innen rátekinteni a Forma 1 világára, az évek alatt ugyanis rájöttem, hogy számtalan kapu nyílik meg ezáltal számomra. Szeretek több szemszögből megvizsgálni egy esetet, mert lehet szó, éppen a kedvenc csapatomról vagy pilótámról, de így sem tudom és akarom mindig csak az ő szemszögüket nézni, mert lehet, hogy ők is ugyanolyan hibásak, mint a másik fél.

Előfordulhat, hogy következő sorok nem mindenki számára lesz elfogadható álláspont, de miért ne szemléltethetném a saját perspektívámból? A SZABÁLYOK is arra valók, hogy valaki megszegje őket. Nem de?? 

Amikor 2011 novemberében bejelentették Kimi visszatérését a Lotus-szal. Rajongók támadtak fel a poraikból, porolták le régi rajongó cuccaikat és ültek le újra a televízió képernyői elé, vagy akik kitartottak annak ellenére is a sport mellett, hogy a finn nem részese a mezőnynek, azok egy hatalmas ajándékkal lettek gazdagabb. Nem hazugság, ha azt mondom, újra ÉRTELMÉT láttam, hogy hétvégenként két és félórákat töltsek el a Tv előtt. Újra bennem élt az izgalom, a feszültség és egy jól eső bizsergés, amit a kedvenc pilótám képes kiváltani.

Viszont meglehetősen DEJA VU érzésem van. Hogy miért is? Most szemléltetem kicsit a valóságot.

2007-ben amikor Kimi a Ferrarihoz igazolt, mindenki szerette volna, sőt várta, hogy megtörjön a McLaren-es peches korszak és a finn pilóta végre megkapja az elismerést egy világbajnoki cím formájában. Sikerült neki, már az első évében felért a csúcsra. A FERRARI biztosította a rajongók számára azt az autót, azt a közeget, ami megillette a tehetséges finn pilótát. A jónak is vége szakad egyszer, 2009, sőt ha jól megnézzük, már 2008-ban fordult a kocka és a Ferrari világbajnoka szép lassan került háttérbe. Mindez odáig fajult, hogy 2009-ben idő előtt távozni kényszerült a csapattól, mert érkezett Alonso és a Santander pénze. 

Mindenki fel volt háborodva, gyűlölték és elfordultak a Ferraritól. Tüske volt a rajongók szemében az olasz istálló, Kígyót-békát elmondtak rájuk. Őket okolták Kimi távozásért. Nekem is fájt, hát hogy a fenébe ne, a Ferrari nagyon közel állt a szívemhez, imádtam a csapatot, a munkamorálukat, az elhivatottságukat. Mindezt a Jean Todt érában, viszont amióta Stefano Domenicali átvette az irányítást, a csapat egy másik irányba indult el. Az ezt követő rendszer már kevésbé állt közel hozzám, én nem ebbe az olasz istállóba szerettem bele, mindezt csak tetőzte a Kimi elküldésével járó mizéria.

2011. november érkezett a bombahír a finn Jégember visszatér a Lotus színeiben, a bejelentést mindenki nagy örömmel fogadta, bár a csapat kilétét már kételkedve, hiszen nem igazán mutatott az előző szezonban kimagasló eredményt. Viszont talán mindenki megnyugodott, amikor a teszteken igencsak jól szerepelt az arany-fekete festésű kocsi. Szép lassan a LOTUS csapat nem csak egyre magasabbra küldötte fel magát a Forma 1 berkeiben belül, de a rajongók szívébe is hamar belopta magát. Különleges és nem megszokott stílusukkal, laza szórakoztató munkamorálukkal, egy nagyon is közkedvelt csapattá váltak. Sokan szerették őket, független attól, hogy valójában ki a kedvencük. Talán mondhatom, hogy az összes Kimis rajongó fejet hajtott előttük a finn visszahozásáért. Abu Dhabiban pedig lángolt a szerelem, hiszen a dobogó legfelső fokán ünnepelhettük a visszatérő bajnokot. Tökéletes páros bontakozott ki. Kimi és a Lotus jól kiegészítette egymást.

Azonban minden szerelem végett ér egyszer. Szint egyről a kettőre, fordítottak hátat az enstone-i csapatnak a rajongók. Eszeveszett fejetlenség uralkodott el. Ugyanis a Lotus nem vette jó néven, hogy az egyik legerősebb pilótájuk távozik, mégpedig vissza a Ferrarihoz, ahonnan már egyszer elmenekült a finn, kijelentve, hogy a legrosszabb éveit töltötte ott. Milyen abszurd is. Még mindig csak mosolyogni tudok rajta. Én a végsőkig hittem a Lotusban, próbáltam, egy botlásnak elkönyvelni a kialakult helyzetet, míg a rajongók, már-már támadást indítottak a csapat ellen, és ami még rosszabb a csapat másik pilótáját is célkeresztbe vették is. Viszont a pont, ami minden biztosítékot kivert az ominózus indiai esett. A nem éppen szalonképes rádióbeszélgetés volt az utolsó csepp a pohárban.

Az utána kezdődő spekulációk, Kimi idő előtti távozása, már csak a vicc kategóriába lehet sorolni. A rajongók pedig, hogy is mondjam….igaza volt egyszer egy kommentezőnek, aki azt írta kétszínűek. Akinek nem ige ne vegye magára. Kemény szavak ezek, de egyet kell valamelyest értenem benne. Azok, akik boldogan várják a 2014-es idényt Ferraris színekben, azok igenis kétszínűek. Miért kell vissza kúszni egy olyan csapathoz, aki tett ellene, hogy megutáljuk őket. Még mindig kételkedve fogadom Kimi döntését, de megértem. Ő győztes autót akar, az hogy csak a pénzért megy át. Azért ez erős, soha nem annak a pilótának ismertük meg, aki a pénzért tesz valamit. SZENVEDÉLYE a sport, IMÁD vezetni. Egy különleges személy, aki mögött még mindig sokan állnak.

Furcsa belegondolni, hogy jövőre újra vörös overállt ölt majd fel. Én igazság szerit jobban csíptem az arany fekete színt. Nem tudom, mit hoz a jövő év. Egy biztos sok kétes dologra fény derül, s remélem minden a jó irányba fog elsülni. Nagyon remélem, hogy Kimi helyes döntést hozott, bár a jelenlegi helyzetet tekintve a Lotus lett volna egy biztos befektetés.

Kétes érzések kavarognak bennem. Jó vagy rossz döntés volt visszatérni a Ferrarihoz. Ki a hibás a Lotusnál a kialakult helyzetért? Miért kellett egyáltalán idáig elfajulnia?. Számtalan kérdés kavarog bennem. Egy részének a miértjeit nem értem, míg a másik oldalt teljes mértékben. 

Nem véletlen a cím és az, hogy másodjára ülök le ehhez a szösszenetekhez. Valószínűleg az érzelmek azok amik irányítanak és nem tudom eldönteni a fent említett kérdéseket. Nézem az összefoglaló videókat Kimi Lotusos pályafutásáról, fantasztikus érzések, emlékek elevenednek fel. Majd jön egy újabb kép és a Ferrarira váltunk, ahol a finn bajnok lett. Melyik?? Melyik a helyes döntés? Őszintén félek, de izgalmakkal várom a következő évet. Nehéz megmondani mi vár 2014-ben, de úgy érzem számomra az elmúlt két év legszebb pillanatai örökre megmaradnak. 

Nem utolsó sorban ki kell jelentenem, továbbra is egy pilóta az örök kedvenc számomra, bárhova menjen, bárhol versenyezzen, én követni fogom, de nem állok be az „AKTUÁLISAN EZÉRT A CSAPATÉRT VAGYOKODA” sorba.

Rajongói szemmel: Lewis Hamilton

A Forma 1 első és máig egyetlen színesbőrű versenyzője és egyben világbajnoka. Itt azonban nem a bőrszín a legfontosabb, hanem, hogy a F1 világa kapott egy olyan kiemelkedő és tehetséges brit pilótát, mint Lewis Hamilton. Mindössze nyolcévesen vált a száguldás szerelmesévé, majd Brit Formula Renault, Formula-3-as, majd GP2-es bajnoki címe után 2007-ben került a McLaren - Mercedes csapathoz, ahol nem más, mint Ron Dennis egyengette az ifjonc útját.

„Ron, egyszer a te csapatodban fogok versenyezni!”- ki ne ismerné ezt a híressé vált mondatott, amit Lewis még fiatalkorában mondott Ron Dennisnek. A McLaren csapatfőnöke akkor elküldte, azonban évekkel később szerződést kötöttek a gyors brittel. A bemutatkozása talán túlságosan is fényesre sikeredett, egyből a debütáló évében Világbajnoki cím várományosa volt, de még túlságosan is éretlen volt ahhoz, hogy elviselje a terhet. Egy évvel később viszont már felért a csúcsra, még ha szerencsével, de övé lett az elismerés.

Megítélésem szerint hamar kapta meg az elismerő győzelmet. Nem azt mondom, hogy nem érdemelte meg, de ezzel belekerült abba az örvénybe, amit úgy hívnak, hogy túlzott önbecsülés. Lewis 2008 után átesett a ló túloldalára, zsebében egy bajnoki címmel legyőzhetetlennek érzete magát, kissé fentebb hordta az orrát.

Nem kellett viszont sokat várnunk, hogy visszakapjuk azt a versenyzőt, akit még a kezdetekben megismertünk. Szép csendben leülepedett a rossz tulajdonság és újra képes volt a szélvészgyors versenyző oldalát felmutatni.

"Lewis egy különösen tehetséges pilóta, ezt az F1-be érkezésekor rögtön bizonyította. A mostani mezőnyben egy pilóta sem képes arra, mint Ő. Sokszor mondják rá azt, hogy agresszív.  Hát nem az a dolga?! Azért F1-es pilóta. Sok igazságtalanság éri, Ő mégsem gátlástalan. Megmaradt egyszerű, jóérzésű, korrekt embernek."

"Én 2008 közepe óta nézem az F1-et. Érdekes, de előtte még a nevétől is kirázott a hideg :)
Hamiltonnak szurkolok, és hát nem igazán tudom megmondani, hogy miért, de valahogy az első pillanattól fogva szimpatikus volt. Tudom, hogy sokan nem szeretik, de én ettől függetlenül mindig nagyon büszke vagyok rá, ha elér valamit és bátran kijelentem bárkinek, hogy neki szurkolok. "

"Nálam az is plusz pont volt, hogy amikor találkoztunk vele, akkor annyira örült minden kis apróságnak, amit vittünk, meg folyton mosolygott, nagyon szimpatikus volt élőben is :)"

A rajongók, akiket képes volt az első pillanatban megfogni és magával ragadni, mai napig büszkén vállalják fel, hogy ők ízig - vérig Hamilton rajongók. Minden pillanatban kiállnak kedvencükért és imádják őt.

Lewis McLarentől való távozását mindenki hitetlenkedve fogadta, sokan beskatulyázták, hogy csak a pénzért csinálta, de én sejtem, hogy ebben több is van. Menekülni akart, egy olyan konzervatív és keretek közé szorított csapatból, mint a wokingi istálló. Mindenkinek szembetűnik ugyanis az a változás, amit a szabadság érzet biztosít számára.

Tetoválás, egy igenis édes kutya, rapper ismerősök és az élet évezése. Ilyen Hamilton mostani élete. Bármit is tesz a támadások kereszttüzébe kerül. A kérdés azonban, miért? Fiatal és előtte az élet, miért ne tehetné meg, hogy ki is élvezi, addig a pontig, míg ez nem megy a teljesítménye rovására igenis éljen és legyen szabad.