Hol a határ ?

A Forma 1 egy kegyetlen játék. Vérre menő csaták folynak a pályán, a gyárak fejlesztő osztályain és a mérnökök között is. Az elmúlt  60 évben egyes csapatok attól sem riadtak vissza, hogy olykor sötét és piszkos dolgokhoz nyúljanak . A  F1 világa nemegyszer volt hangos botrányoktól. Mindenki a szabályokat megkerülve keresi a kiskapukat, amivel előnyre tehet szert.  Kérdezhetném  HOL A HATÁR?

Meddig lehet elmenni azért, hogy győzzön egy csapat vagy egy pilóta? Hol az a hátár, ami még nem súrolja a sportszerűséget? Nehéz kérdés. Egy biztos, hogy a múltban és a jövőben is lesznek olyanok, akik hozzá fognak nyúlni a tiltott dolgokhoz.

Kivételesen most nem arról szeretnék szónokolni, amikor egy pilóta a másikat kiütve, szabálytalanul megelőzve jut előnyhöz. Itt és most a csapat piszkos üzleteire gondolok. Elég csak visszaemlékezni az utóbbi évek egyik legnagyobb botrányára. 2007-ben a McLaren több mint 600 oldalnyi titkos Ferraris adat birtokában kezdte meg az idényt. Ezzel az adatokkal a McLaren csapat pedig igencsak előnyben érezhette magát a legnagyobb riválisával, a Ferrarival szemben. Az egész évet végigkísérő feszültségtől fűtött szezon azonban, mint már tudjuk igazságot szolgáltatott, hiszen 2007-ben a Ferrari színeiben avattak új világbajnokot. A kérdés azonban továbbra is fennmaradt. A pilóták is vétkesek? Ők is ugyanúgy részesültek az előnyből. Elég volt-e 100 millió eurós büntetés és kizárás a konstruktőri világbajnokságból ? A McLaren büntetése nem volt csekély, azonban a körülményekhez képest könnyen megúszták, ami talán csak annak volt köszönhető, hogy a F1 világban a szponzorok és a nézők a mérvadóak. Ugyanis ki lett volna kíváncsi a hátralevő pár futamra, ha biztosan tudták volna, hogy a Ferrari és pilótája Kimi Räikkönen lesz a világbajnok.

Vagy csak gondoljunk a 2008-as szingapúri nagydíjra, ahol Nelsino Piguet a csapat kérésére csapta oda a Renault versenygépét azért, hogy csapattársa ebből hasznot húzva megszerezze a győzelmet. Ennek az ügynek a végén egy menesztett pilóta, egy csapatfőnök és technikai igazgató állt. A győztes pilóta, akit én nem akarok bántani már sokadik botrányát megúszva úszkált továbbra is a sikerekben.

S itt az idei példa. A Mercedes szupertitkos tesztje. 1000 km tesztelési lehetőség az ide Pirellis gumikkal és a Mercedes 2013-as konstrukciós autójával. A teszt, amelyről senki nem tudott. Azonban Monaco után robbant a bomba. Az ellenfelek ugyanis nem nézték jó szemmel, hogy egyik vetélytársuk, akiről köztudott, hogy küzd a gumik kopásával, most nem akármilyen tesztet tudhat maga mögött. Az ügy odáig húzódott, hogy a Mercedesnek kötelező volt megjelennie a Nemzetköz Bíróság előtt. Hosszas tárgyalást követően pedig kihirdették az ítéletet. Megrovás és a faitalok tesztjétől való eltiltás. Egy világ hördült fel a szavak hallatán. Sokan gondolhatták ez valami vicc, de nem ez áll feketén-fehéren a papíron. A Mercedes őrülhet, könnyen megúszták. A hírnevükön viszont CSORBA esett, amit képtelenek lesznek már letörölni. Ugyanígy azokkal a csapatokkal karöltve, akik egyszer már vétkeztek.

Még egy kérdés fogalmazódik meg bennem. Ha vétkes egy csapat, akkor tényleg vétkes a pilótája. Úgy érzem, vannak esetek, amikor a pilóták rosszkor vannak rossz helyen, de vannak olyan szituációk, amikor nagyon mélyen benne van a kezük a mocskos dolgokban. Sajnos a sajtó és a közvélemény különböző kaliberű botrányokat is egy asztalon kezeli, amivel azt érik el, hogy a VÉTKES és a VÉTLEN résztvevőket egy szintre említik, amely nem helyénvaló.

Hiába a tanulságos esetek, kisebb nagyobb botrányok mindig lesznek. Az élmenő csapatok sárral való egymás dobálása sohasem fog véget érni, hiszen újra és újra bűnbakot kell keresni, hogy megmagyarázzák vesztésüknek okát. A F1 világa ÖRÖKÖS KORFORGÁSRA épül, melyből nem maradhatnak ki a botrányok sem hisz, mint számtalan más dologgal együtt ez is a sportághoz tartozik.